Prompt-Office Kft.
könyvelés | adótanácsadás | szakfordítás
Az adóhatóság közzétette honlapján az ellenőrzési eljárásra vonatkozó meghatalmazás szabályait, melyet most "Adózás" rovatunkban ismertetünk. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szabályokkal, hiszen nem egyszer fordult már elő, hogy az ellenőrzési eljárás csak késve tudott elindulni a meghatalmazások "bonyolultsága" :) miatt.
Az adózók az adóhatóság előtti ügyeiben saját maguk, vagy meghatalmazottjuk útján járhatnak el. Előfordulhat ugyanis, hogy az adózó különféle okok miatt nem tud személyesen eljárni, vagy úgy ítéli meg, hogy adózási kérdésekben nem rendelkezik elegendő ismerettel saját maga képviseletéhez.
A meghatalmazásokkal kapcsolatos általános szabály az, hogy a meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Az írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, de az adózás rendjét szabályozó törvény ezt csak a magánszemély képviseletében eljáró más magánszemély esetére írja elő.
Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges, ezzel az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A meghatalmazások kötelező tartalmi elemei:
Amennyiben egy gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták, akkor az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, így tanúk alkalmazása szükségtelen.
Tanúknak tehát csak abban az esetben kell kézjegyükkel ellátni a meghatalmazást, amikor a meghatalmazó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély, vagy olyan egyéb szervezet (pl. szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség, stb.), amely nem minősül gazdálkodó szervezetnek.
A meghatalmazott aláírása, illetve azon nyilatkozata, hogy a meghatalmazást elfogadja, nem szükségszerű kelléke a meghatalmazásnak.
A meghatalmazás szólhat az adott ügy egészére, vagy csak egyes eljárási cselekményekre. A meghatalmazás korlátozásának a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie. A meghatalmazás lehet eseti, mely arra ad lehetőséget, hogy a meghatalmazott az adózó helyett annak egyetlen konkrét ügyében eljárjon, és lehet állandó, mely hosszabb időszakra vagy határozatlan időre szól, és az ügyek meghatározott körében állandó jelleggel jogosítja képviseletre a meghatalmazottat. Amennyiben azonban az adózó az állandó meghatalmazás tényét nem jelenti be az adóhatósághoz, akkor az adóhatóság szempontjából a meghatalmazás csak eseti meghatalmazásnak minősül.
Az adóigazgatási eljárás több szakaszra tagolódik, magába foglalja az ellenőrzést, a hatósági eljárást, továbbá az adóvégrehajtást. Így a meghatalmazás során az adózónak kellő körültekintéssel kell eljárnia, hogy a meghatalmazottat az eljárás mely szakaszában jogosítja fel képviseletre. Amennyiben az ellenőrzést követő hatósági eljárás alatt is meghatalmazotti képviseletet kíván igénybe venni, erre meghatalmazásában feltétlenül ki kell térnie. Ebben az esetben a meghatalmazott a határozat elleni fellebbezés benyújtására is jogosult, mivel a hatósági eljárásnak része a jogorvoslat is.
Ha a meghatalmazó azt szeretné, hogy a meghatalmazottja a jogorvoslatot követően is (a végrehajtás során is) képviselje őt, akkor legegyszerűbb, ha azt írja a meghatalmazásra, hogy az adóigazgatási eljárás teljes tartamára kiterjed.
Gazdasági társaságok esetében gyakran előfordul, hogy a cég képviseletére jogosult törvényes képviselő személyében változás következik be. Ez azonban az általa adott meghatalmazás érvényességét nem érinti, tekintettel arra, hogy a meghatalmazó a társaság, és nem annak képviselője. Az új tisztségviselő természetesen visszavonhatja a korábbi törvényes képviselő által adott meghatalmazást, ha azt a továbbiakban nem kívánja fenntartani.
Forrás: NAV
